per folyamata (lat. litis instantia, instantia): a perbeli cselekmények sorozata az →idézéstől a perdöntő →ítéletig vagy a per más jogszerű befejezéséig (1517.k.). A per megszűnésének az ítélettől különböző okai lehetnek: közvetlenek, ha magát a pert érintik (a perfolyamat elévülése, vö. 1520.k., a pertől való elállás, vö. 1524.k.); közvetettek, ha a per tárgyát érintik (a kereset megszűnése, a vitatott tárgy megszűnése); perenkívüliek (a felek kiegyezése, vö. pl. 1713-1714.k.). - A ~nak főbb állomásai a →bizonyítási eljárás, a →periratok közzététele, a →perbezárás, a →tárgyalás és az ítélet. - A ~ban változások történhetnek: 1. a féllel történt események miatt. Ha a perbezárás előtt a peres fél meghal v. állapota megváltozik, ill. megszűnik az a hivatala, melynek alapján eljár, a ~ felfüggesztődik, amíg az illető örököse, utóda v. az, akinek érdekében áll, a pert nem folytatja (1518.k. 1): a cselekmények szünetelnek, de a velük kapcsolatos határidők - különösen a perfolyamat megszűnését maga után vonó →elévülésé - nem telnek. Ha ugyanez a perbezárás után történik, a bíró köteles folytatni az eljárást, de előbb meg kell idéznie a képviselőt, ha van, v. ennek hiányában az elhunyt örökösét v. utódát (1518.k. 2.§). - 2. a gyám vagy a gondnok miatt. Ha a gyám, a gondnok v. az 1481.k. 1. és 3.§-a szerint szükséges képviselő (de nem a büntető ügyekben szereplő védő) megválik tisztségétől, a ~ felfüggesztődik mindaddig, míg ezt a szerepet más át nem veszi (1519.k. 1.§). A bíró ilyenkor köteles más gyámot v. gondnokot kinevezni. Perbeli képviselőt azonban csak akkor nevezhet ki, ha ezt a fél a bíró által kijelölt rövid határidőn belül nem tette meg (1519.k. 2.§). - A ~ meg is szűnhet elévülés v. a pertől való elállás miatt (→elállás a pertől). E.P.

Erdő 2003:735.